Tájékoztató a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások változásáról

https://nav.gov.hu/ado/szja/Valtozasok_a_beren_kivuli_es_egyes_meghatarozott_juttatasoknal

https://nav.gov.hu/ado/szja/SZJA-kedvezmenyek_havi_osszegei_2019-tol

https://nav.gov.hu/ado/szja/Szja-valtozasok_a_magyar_amerikai_kettos_adoztatast_elkerulo_egyezmeny_megszunese_miatt

Továbbá az alábbi információs füzetek jelentek meg:

•             68. Az innovációs járulék legfontosabb szabályai (Közzétéve: 2024.01.22.)

•             95. A belföldi gépjárművek adója (Közzétéve: 2024.01.22.)

•             69. A természetes személyek adósságrendezési eljárásával (a magáncsőd eljárással) kapcsolatos adózási tudnivalók (Közzétéve: 2024.01.22.)

•             63. A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók (Közzétéve: 2024.01.22.)

•             60. A végelszámolási eljárás tudnivalói (Közzétéve: 2024.01.22.)

•             56. A végrehajtási eljárás alapvető szabályai (Közzétéve: 2024.01.22.)

•             30.01. Fizetési kedvezmények gazdálkodó szervezeteknek 2024

•             30.02. Fizetési kedvezmények magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak (Közétéve: 2024. 01. 22.)

•             55. TAO-FELAJÁNLÁS (Közzétéve: 2024.01.22.)

•             49. A szociális hozzájárulási adó 1 (Közzétéve: 2024.01.22.)

•             02. Az önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása (Közzétéve: 2024.01.19.)

•             46. Az egyszerűsített foglalkoztatás (Közzétéve: 2024.01.01.24.)

•             12. A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó fizetése

•             47. A háztartási munka

•             13. A nonprofit szervezetek adózása

•             16. Az új közlekedési eszközök Közösségen belüli beszerzésének és értékesítésének alapvető szabályai

•             94. Rehabilitációs hozzájárulás1 (Közzétéve: 2024.01.23.)

•             91. Az egészségügyi szolgáltatási járulék

•             72. A diákok munkavállalása

•             32. Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben

Illetve a Magyar Közlöny 5. Hivatalos Értesítőjében megjelent a nemzetgazdasági miniszter közleménye a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátjáról 2024. évben; ami 56.240 Ft.

Egy kis érdekesség az adózónáról:

Harmadik országból érkező vendégmunkások részére adott juttatások adóvonzata

Horváthné Szabó Beáta adószakértő

2024.01.24., 12:35 Frissítve: 2024.01.23., 19:09

Az adózással foglalkozók közül sokan várakozó állásponton voltak a vendégmunkások adózását, járulékfizetését illetően, pedig a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szinte alig bír hatással az adókötelezettségre. Egy kivétel említhető, az adóügyi illetőség kérdése, amely 2024. január 1-jétől változott. Egyébiránt az adókötelezettséget a továbbiakban is a már korábban is érvényes összefüggések alapján kell megállapítani. Cikkünkben a harmadik országból érkező vendégmunkások részére leggyakrabban adott juttatások utáni szja-kötelezettséget járjuk körbe.

Munkabér

A Magyarországon munkát végző külföldi magánszemély adókötelezettségének megítélésekor meg kell határozni a magánszemély adóügyi illetőségét, valamint a jövedelemszerzés helyét, ugyanis e két szempont alapvetően befolyásolja a jövedelemben részesülő magánszemély adókötelezettségét.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) értelmében 2024-től belföldi illetőségű magánszemélynek minősül a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy is, illetve hontalan személy.

Magyar illetőség esetén a magánszemélyt teljeskörű adókötelezettség, míg a külföldi illetőségnél korlátozott mértékű adókötelezettség terheli Magyarországon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján Magyarországról származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevétele után kell Magyarországon adót fizetni.

Abban az esetben, ha a külföldi munkavállaló kizárólag Magyarországon dolgozik, magyar munkaviszonyban, szinte biztosak lehetünk abban, hogy a magyar munkáltatótól kapott jövedelmek után a külföldi munkavállalónak az Szja tv.-ben szabályozott módon adókötelezettsége keletkezik.

Adóalap-kedvezmények

Az személyijövedelemadóalap-kedvezmény érvényesítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a magánszemély magyar illetőségű, vagy külföldi, továbbá azt is fontos tisztázni, hogy a magánszemély külföldön jogosult-e hasonló kedvezményre.

Amennyiben a külföldi magánszemély magyar illetőségűnek minősül, akkor a személyijövedelemadóalap-kedvezményt, adókedvezményt – ideértve a járulékból levonható kedvezmény összegét is – azonos feltételek mellett veheti igénybe mint a magyar állampolgár. A kedvezmény érvényesítése az adóelőleg megállapításakor tett munkavállalói nyilatkozatok alapján történik.

Az Szja tv. egyenlő bánásmód elvére figyelemmel (Szja tv. 1/A. §) a külföldi illetőségű magánszemély is érvényesíthet kedvezményt, ha a Magyarországon adóztatható összevonás alá eső jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százalékát, feltéve, hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre az illetőség államában nem jogosult.

Az adókedvezmények érvényesítésekor nem árt tudni, hogy egy esetleges vizsgálat során az adóhatóság kérheti a magánszemély kedvezményre való jogosultságának igazolását. Annak igazolása, hogy a magánszemély a másik államban nem vett igénybe kedvezményt, történhet a másik állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat bemutatásával. Ilyen okirat például az adóbevallás, vagy más hatósági dokumentum. Az egyes kedvezményekre való jogosultságot hivatalos szervek által kiállított dokumentumokkal lehet igazolni, mint például házassági anyakönyvi kivonat, születési anyakönyvi kivonat, szülő és gyermek lakcímkártyájának másolata, gyermek magyar adóazonosító jele, stb. Esetenként megfontolandó a magyar hatóságoktól előzetes állásfoglalást beszerezni, hogy a konkrét esetben igényelhet-e kedvezményt a vendégmunkás, továbbá szükség lehet a kedvezményt alátámasztó dokumentumok szakfordítására, kivéve, ha a dokumentum angol, német és francia nyelven készült.

Egyes meghatározott és béren kívüli juttatások

Egyes meghatározott juttatásoknál, valamint béren kívüli juttatásnál a kifizetőt terhelő adókötelezettség az illetőségtől függetlenül Magyarországon keletkezik. Ez alól kivételt jelentene, ha az adóztatás jogát a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény korlátozná. Azonban az egyezmény magyar munkáltató által magyar munkavégzésre tekintettel adott juttatások adóztatási jogát nem írja felül, így ezen jövedelmek után is Magyarországon kell az adót megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak az egyes meghatározott juttatások után meg kell fizetni az 1,18-as adóalap után a 15 százalék szja-t. A juttatásokat terhelő szocho-kötelezettséggel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy 2023 nyarán változott az idevonatkozó szabály, melynek következtében ma már a Tbj. külföldi részére adott juttatások után is keletkezik a juttatónak szochofizetési kötelezettsége.

SZÉP-kártya-juttatásnál a kifizetőt 15 százalék szja- és 13 százalék szocho-kötelezettség terheli.

Csekély értékű ajándékot a kifizető a harmadik ország állampolgára és családtagjai részére is adhat évi három alkalommal a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó érékben, amely után 15 százalék szja- és 13 százalék szocho-kötelezettség terheli 1,18-as adóalapra. Ugyanakkor, ha a dolgozó gyermeke részére az ajándék adása nem praktikus, és a munkáltató annak ellenértékét forintban kifizeti a munkavállaló részére, akkor a kifizetés hasonló módon adózik, mint a munkabér.

Adómentes juttatások

Munkásszállás

A lakhatáshoz nyújtott támogatás fő megközelítésben munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Ez alól kivételt képez a munkásszállás, mely az Szja tv. 1. számú melléklete szerint mentes az adó alól. A rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében a lakóhelyiségben egynél több, több lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan esetében pedig lakóhelyiségenként legalább egy, a kifizetővel munkaviszonyban lévő magánszemély elhelyezésére szolgál. Ennek következtében, ha a munkáltató olyan több lakószobával rendelkező lakást bérel az ideérkező külföldi vendégmunkások részére, amelyben szobánként legalább egy fő elhelyezéséről gondoskodik, akkor a lakásbérleti szerződés alapján kifizetett összeg után sem a munkáltatónak, sem a munkavállalóknak nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége.

Ideutazás és hazautazás

Az utazási költségek megtérítése munkaviszonyból származó bevételnek minősül, kivéve a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járást és hazautazást, mely az Szja tv. értelmében nem tekintendő bevételnek. Így amikor a dolgozó évi egy-két alkalommal hazautazik, akkor a munkáltató köteles megtéríteni a hazautazás költségét legalább a kormányrendeletben meghatározott mértékben. Nem eredményez adófizetést az sem, ha a munkáltató megtéríti a teljes repülőjegy árát a lakóhely és a munkavégzés helye között.

Tartózkodási és munkavállalási engedély beszerzése

Fő megközelítés szerint ez a juttatás is munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, bár megítélésem szerint lehetne érvelni az adómentes elszámolás mellett. Ugyanis a munkavégzéshez szükséges engedélyek nélkül a munkavégzés nem jogszerű, azaz az engedélyek megszerzése a munkavégzés feltételeként történik. Ilyen esetben a szolgáltató részére fizetett díjról a munkáltató nevére szóló számla az Szja tv. 4. § (2a) pontja alapján nem eredményez adófizetési kötelezettséget akkor sem, ha az engedély megszerzése a magánszemély személyes érdekét is szolgálja.

Munkavégzéshez szükséges nem iskolarendszerű képzés, ideértve a magyar nyelvoktatást is

Nem keletkezik bevétel a tevékenységben közreműködő magánszemély részére biztosított szolgáltatás igénybevételére tekintettel, amelyre a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként van szükség, még abban az esetben sem, ha az oktatás igénybevétele során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás [Szja tv. 4. § (2a)].